Stratégia/Wikimédia-mozgalom/2018–20/2019-es közösségi megbeszélések/Sokszínűség

Áttekintés

Javaslatok

Megvalósítás

Jelentések

GYIK

Tanácsadás

Kapacitásépítés

Közösségi egészség

Sokszínűség

Partnerkapcsolatok

Termék és technológia

Erőforrás-allokáció

Bevételi források

Szerepek és felelősségek

Felmérési formátum

Mely területhez szólnál hozzá?

Hogyan befolyásolja a sokszínűség a Wikimédia kolonális és posztkolonális elfogultságát, a nemiséget és annak megjelenítését, az őslakosok jelenlétét, a földrajzi kiterjedtséget, a nyelveket, az új felhasználókat és egyes csoportok történelmi eltörpülését. Ezen témák mindegyike különböző aspektusokat és karakterisztikákat (például korok, gyarmatok, különböző képességű személyek, kisebbségek, nemek, őslakosok, fejlődő országokból származó lakosok, különböző nyelvű emberek stb.) vizsgál, amelyek jogilag vagy társadalmilag elzártak a világ többi részétől vagy befolyásolják azt, illetve a közös tudásunkat, valamint azon szempontokat, hogy hogyan tudnánk kezelni ezeket a nehézségeket.

Talk

Hol tart a projekt?

Az elszigetelődés világméretű jelensége a közös tudásunkat kibillentette egyensúlyából. A történelem során a hatalmak elhallgattaták a máshogyan gondolkodókat, és egyenlőtlenséget teremtettek a világunkat befolyásoló események és személyek terén, valamint a tudást hordozó rendszerekben. A Wikimédia-szerte (de nem csak a Wikimédiára korlátozódó) gyakori problémák egyike, hogy a férfiakat felsőbbrendű nemnek tekintik, az őslakosok normáit pedig a külső szemlélődő prespektívájából kizárják; a kolonizált népcsoportok nézőpontját a gyarmatosítókkal teszik egyenértékűvé, ezáltal a fogyatékossággal rendelkezőket, az időseket, az LGBT-közösség tagjait és más hasonló embereket a „normálistól” eltérően jellemeznek stb. A World Wide Consortium adatai szerint a néhány tízmillió weboldal 54%-a angol nyelvű, amely megfelel az angol nyelvnek a nyugati kultúrában jelenlévő dominanciájának. Ennek következménye, hogy a Wikimédia-mozgalomban történő részvétel (például nagyobb események, levelezőlisták, irányító szervek stb.) magas szintű angoltudást igényel, miközben más, sokak által beszélt nyelvek (például arab és spanyol) nem rendelkeznek elegendő képviselettel a mozgalmon belül sem tartalmi, sem részvételi szempontból. A világ nyelveinek többségén nem készülnek tudományos kiadványok, multimédiás tartalmak, sem nyomtatott anyagok; egyes nyelvek csak beszélt formában léteznek, míg másoknak nincsen kialakult helyesírási szabályzatuk. A témakörben probléma még a Wikipédia ismertsége: míg a nyugati országokban sokan ismerik, a fejlődő nemzetekben alig, így a részvétel és az előállított tartalom mennyisége ezzel egyenesen arányos. A kihívások eredményeként világszerte felismerték, hogy a nők képviselete a tartalom és a részvétel szempontjából is alacsony – ennek felismerése és a különbség csökkentése volt a kutatás egyik legfőbb célja; számos globális lépést tettünk ennek érdekében például az őslakosok, a déli féltekén élők, illetve azok körében, akik nem beszélnek egy ismertebb nyelvet sem. Ezen problémák gyakoriak az enciklopédiákban, tankönyvekben és a Wikimédia-mozgalmat megelőző írott történelemben is. Az egyenlőség és a marginalizálódott csoportok számára nyitott lehetőségek hiányának következménye, hogy nem értjük a kultúrájukat, történelmüket és közreműködéseiket, ezáltal ők is kevésbé vesznek részt a nyílt társadalom kialakításában.

Talk

Mi a felmérés célja?

Diversity is an extremely broad topic, covering almost every aspect of existence. Figuring out how to balance an open platform, systemic biases, and policy based on diversity is a huge challenge. Wikimedia projects have become a visible measure of factual and accurate knowledge with openness as a founding principle. However, care must be taken to insure that the various projects do not become mouthpieces of dominant cultures and knowledge systems. The focus on English inserts a systemic bias into the work of the stakeholders and creates an exclusionary reality for the collaboration of people, groups, and local and non-local initiatives in learning and the sharing of knowledge. Though the idea of a totally neutral and universal knowledge is not possible, we know that languages, backgrounds, ages and cultures shape what we know and how we understand it. If the Wikimedia movement focuses on the narrative of predominantly mainstream knowledge and academia, marginalized populations are silenced and further isolated. Worse, their history is told in someone else’s inauthentic voice. A Sokszínűség Csoport megvizsgálta, hogyan lehetne az irányelveket és gyakorlatokat megváltoztatni ahhoz, hogy a különböző csoportok biztonságban érezzék magukat, azok tagjaik bátrabban közreműködjenek, valamint szélesedjen a felhasználók köre. Felismertük, hogy a történelmileg elszigetelődött emberek és kultúrák esetén a Wikimédia-mozgalom keretein belül az irányelvek más és más módon történő alkalmazása szükséges. A vizsgálat arra irányul, hogy a tudás megosztásában résztvevők sokszínűsége növekedhessen.

Talk

Felmérő kérdések

Mik a munkacsoport területével kapcsolatos legfontosabb kérdések?

Can we establish that every community must have a code of conduct which provides for inclusion of diversity? How does a commitment to diversity also manifest itself in the governance structures of our movement’s organizations, in our public relations, and social media representation? How do we transform our culture and collaborating spaces, including (but not limited to) articles, general discussions, talk pages, and Commons to support diverse representation of contributors and writers, as well as our definitions of reliable sources and  neutrality, to build a safe environment where everyone (minorities/unrepresented/underrepresented/mainstream groups and cultures) is included and can see their knowledge represented and talk openly about themselves? How do we avoid the pitfall of recentism, tapping in to elder networks, LGBT networks, women’s networks, indigenous communities, etc. to develop volunteers for the project as writers, developers, and document gatherers to find and preserve our hidden collective history? What effective measures should be taken for the future so our greater community can use languages other than English in order to make decisions, eliminating the requirement for a mastery of English as part of our decision-making community?   What steps should stakeholders take to ensure language diversity across various platforms (languages, technology, interfaces and organisations for research, oral and visual technologies) to provide support  to ensure the broadest possible representation of various languages as well as those with physical and cognitive challenges to participate in our movement? Do those who are learning (children and youth in particular) understand the content presented in and our projects and is the knowledge available in their learning language or platforms? Is it even attractive for their learning processes and reading-terminals (i.e. generations now learning more on video) ? Does integrating historically marginalized groups require that the movement stakeholders rethink its Creative Commons tenets by incorporating use of “No Derivative Works (ND)“ and “No Commercial Works” (NC) licensing (as well as changes on principles of notability and definitions and usage of other sources) to facilitate “authenticity” of voices which have been historically prohibited from telling their own history? What capacities should be developed within the Movement to combat the tensions that might arise due to increased content/knowledge from more diverse communities on Wikimedia platforms? How do we increase awareness in low awareness regions, in order to ensure adequate representation, both in level of volunteer participation and amount of content? As volunteering is essentially a role for the privileged, should Wikimedia Foundation start giving monetary incentives and honorarium for people who volunteer a huge amount of their time to movement activities?

Talk