Mozgalmi Charta/Szójegyzék
 | These supplementary documents are provided by the Movement Charter Drafting Committee for information purposes, and to provide further context on the Wikimedia Movement Charter’s content. They are not part of the Charter, and therefore are not included in the ratification vote, but they have been developed during the course of the MCDC’s research and consultation process. They include several types of documents:
|
Gondoskodási felelősség
A „gondoskodási felelősség” hivatalosan meghatározza és leírja a szervezetek és az általuk szolgált Wikimédia-mozgalmi közösségek közötti kapcsolatot. Ez magában foglalja – de nem kizárólagosan – a következőket: befogadó és sokszínű munkakörnyezet biztosítása a Wikimédia-mozgalmi közösségek tagjai számára; a Wikimédia-mozgalom tevékenységeinek támogatása az online Wikimédia-projektekben; a szabad tudás céljait előmozdító munkavégzés ezen közösségekkel együttműködésben; valamint közvetítői szerep ellátása e közösségek és a tágabb nyilvánosság között.
Közösség
A közösség olyan egyének csoportja, akik aktívan részt vesznek a Wikimédia-projektekben, vagy különféle módokon támogatják azokat (például érdekérvényesítéssel, rendezvényszervezéssel, koordinációval stb.). Ezeket az embereket általában „wikimédistáknak” nevezik.
Tartalom
Bármely olyan anyag, amelyet egy regisztrált vagy nem regisztrált felhasználó hozzáad, eltávolít, módosít, átdolgoz, szerkeszt, töröl vagy más módon megváltoztat bármely Wikimédia-projekt bármely felületén keresztül, amely változást eredményez a projekt valamely elemében.
Méltányosság
A méltányosság arra irányuló törekvés, hogy az egyes felek eltérő adottságait igazságosan ismerjük el és értékeljük. Ez magában foglalja azoknak a körülményeknek és akadályoknak a felismerését is, amelyek befolyásolják az egyes felek lehetőségeit, és megakadályozzák őket abban, hogy hasonló eredményeket érjenek el. A méltányosság nem azonos azzal, hogy mindenkit egyenlően kezelünk.
Szabad tudás
A szabad tudás, nyílt tudás, illetve szabad és nyílt tudás olyan tudás, amely ingyenesen hozzáférhető, nyílt licenc alatt áll, és szabadon felhasználható, újrafelhasználható és terjeszthető bármiféle pénzügyi, társadalmi vagy technológiai korlátozás nélkül.
Adománygyűjtés
Az adománygyűjtés az adományok felkutatásának és megszerzésének folyamata. Ebben a chartában az „adománygyűjtés” kifejezés olyan folyamatot jelöl, amelynek célja pénzbeli adományok megszerzése független szervezetektől és egyéni adományozóktól. A fogalom magában foglalja a harmadik felek által nyújtott támogatásokat (grantokat) is, amelyek gyakran konkrét célok megvalósítását szolgálják.
A pénzszerzés egyéb módjairól lásd: bevételteremtés.
Befogadás
Az a törekvés, amelynek célja a kirekesztés és a diszkrimináció csökkentése (beleértve, de nem kizárólag az életkort, társadalmi osztályt, etnikai hovatartozást, vallást, nemet, szexuális irányultságot), egyének és csoportok részéről egyaránt. Ez olyan környezet, szabályzatok és struktúrák átalakításával történik, amelyek lehetővé teszik a sokszínűség megjelenését.
Bevételteremtés
A bevételteremtés olyan folyamat, amelynek célja a mozgalom egyes területeinek támogatásához szükséges források megszerzése. A bevételteremtés néhány példája:
- adománygyűjtés
- harmadik felek által nyújtott támogatások (akár általános célra, akár konkrét célkitűzések támogatására), nagy összegű adományok, adománygyűjtő események,
- tagszervezetek tagdíjai
A bevételteremtéshez kapcsolódik a „nem pénzbeli adomány” (donation-in-kind) fogalma, amikor egy szervezet vagy magánszemély szolgáltatásokat és/vagy tárgyi eszközöket térítésmentesen, vagy kedvezményes díj ellenében biztosít. Ilyen példák lehetnek:
- tárgyalóhelyiségek vagy irodahelyiség biztosítása;
- Internet-hozzáférés; és
- ingyenes hozzáférés archív anyagokhoz.
Erőforrások
Az erőforrás olyan pénzügyi, tárgyi, emberi, tudásbeli vagy egyéb eszközök összessége, amelyekkel egy személy vagy szervezet rendelkezik, és amelyekre támaszkodhat annak érdekében, hogy hatékonyan működjön.
A Wikimédia-mozgalom esetében az erőforrások közé tartoznak például:
- a bevételteremtés révén megszerzett pénzügyi eszközök;
- az emberek (beleértve az idejüket, erőfeszítéseiket és kapacitásukat; a mozgalmat működtető nagyszámú önkéntest, valamint a kisebb létszámú fizetett munkatársakat, akik támogatják az önkénteseket);
- a Wikimédia-mozgalom, valamint annak projektjei és tevékenységei jó hírneve, mint a világ számára szabadon és nyíltan elérhető tudás forrása;
- a Wikimédia-projektek tartalma, amelyet az önkéntesek fejlesztenek és kezelnek;
- a fizikai tárolás, amely a Wikimédia-projektek szoftverét és tartalmát hordozza; valamint
- az oktatási és ismeretterjesztő dokumentáció, amely a projektek és más mozgalmi tevékenységek támogatását szolgálja.
Érintettek
Bármely egyén vagy csoport – akár önkéntes, akár nem –, aki emberi, pénzügyi vagy egyéb erőforrást fektetett egy szervezetbe, és képes hatással lenni a szervezet céljainak megvalósítására, vagy akit érint ezek megvalósulása.
Ebben a chartában az „érintettek” olyan egyéneket vagy csoportokat jelölnek, akik érdekeltek a Wikimédia Mozgalom víziójának megvalósításában. A fogalom pontosabban magában foglalja az online és offline közösségeket, a szervezett csoportokat (például a tagszervezeteket), a Wikimédia Alapítványt, valamint az online információs ökoszisztéma tágabb szereplőit, például partnereket és szövetségeseket.
Szubszidiaritás
A szubszidiaritás elve szerint a döntéseket a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, és a magasabb szinten elhelyezkedő érintettek csak akkor avatkoznak be, ha az feltétlenül szükséges.[1]
Wikimédia-mozgalom
A „Wikimédia-mozgalom” azokat a személyeket, csoportokat és szervezeteket foglalja magában, akik támogatják és részt vesznek a Wikimédia-weboldalak és projektek működtetésében. Ide tartozik mindenki, aki a mozgalom irányelvei, alapelvei és értékei mentén tevékenykedik.[2]
Wikimédia-projektek
A Wikimédiának számos tudásprojektje van (például a Wikipédia, Wikiszótár, Wikiegyetem és mások). A helyi vagy egyedi Wikimédia-projektek elsősorban egy tudásprojekt nyelvi változatai (például az angol Wikipédia vagy a török Wikiszótár). Egyes Wikimédia-projektek többnyelvűek, és nem rendelkeznek külön nyelvi változatokkal (például a Wikidata és a Wikimedia Commons). Léteznek olyan projektek is, amelyek a Wikimédia-közösség infrastruktúráját szolgálják, mint például a Meta-wiki és a MediaWiki-wiki.
Jegyzetek
- ↑ Lásd még a Mozgalmi stratégia alapelveinél található Szubszidiaritás és önirányítás meghatározást is.
- ↑ Della Porta & Diani (2006) megfigyelése szerint a társadalmi mozgalmak három közös jellemzővel bírnak: (a) informális interakciók hálózatai, amelyek egyének, csoportok és/vagy szervezetek sokasága között jönnek létre; (b) politikai vagy kulturális konfliktusokban / változási folyamatokban vesznek részt; valamint (c) közös kollektív identitás alapján léteznek. A mozgalmaknak nincsenek éles határaik, mivel gyakran átfedik egymást vagy egymásba ágyazódnak.